Interjú Szentidai Dáviddal, A vége után írójával


Black Dawn:
1. Úgy tudom, hogy forgatókönyveket is írsz. Ezért kérdezném, hogy: Az Arte Tenebrarum Könyvkiadó által kiadott, Új faj című horrorantológiában megjelent, A vége után című novelláddal kapcsolatban: Olyan izgalmasnak találtam, és képszerűnek, hogy olvasás közben szinte filmjelenetek peregtek le a lelki szemeim előtt. Nem lehet, hogy ennek az az oka, hogy eredetileg ez is egy forgatókönyv volt, vagy abból írtad át novellává? Mert szerintem akár filmet is lehetne készíteni belőle. Igazán pörgős, lendületes írásnak találtam tele fordulatokkal.

Szentidai Dávid:
Először is, köszönöm szépen az elismerő szavakat. Nos, valószínű, hogy az egyik oka az, amiért ezt az érzést kelthette, hogy a novella írása előtt, és közben is filmek inspiráltak. Többek között: Éli könyve, Az út, Legenda vagyok, mivel imádom a posztapokaliptikus történeteket. A másik dolog, ami közrejátszhatott, hogy miközben írok, én is magam előtt látom (sőt, néha szagokat vagy ízeket is érzek) azt, amit éppen írok, vagy készülök írni. Régebben már írtam egy zombis posztapokaliptikus forgatókönyvet, aminek a címe: Halott horda. Illetve van egy másik posztapokaliptikus, drámai történet, ami már elég régóta körvonalazódik a fejemben, és azt is szeretném forgatókönyv formájában megírni, és akár egy kis film formájában leforgatni. Ebből kiindulva az sincs kizárva, hogy ez a novella is kamera elé kerülhet.

2. Azt hallottam – sőt, láttam is a Facebookon –, hogy dalszövegeket is írsz. Ezt milyen célból, azaz kinek a számára írod? Saját magad adod elő őket, vagy más együtteseknek készülnek? Milyen műfajú zenékhez íródnak ezek a szövegek? Nekem elsőre – bocsánat, ha erősen mellélövök – egyfajta „gangstarap”-nek tűntek a szókimondó jellegük miatt, bár jobban a megfogalmazás mögé nézve, annál mintha mégis több mondanivaló lenne a sorok közé rejtve.

A zenei, írói, filmes véna nálam „családi örökség”, szóval elkerülhetetlen volt, hogy ne ezzel foglalkozzak. 11 éves koromban kezdtem dalszövegeket írni. Persze akkoriban még eléggé kezdetlegesek, és „gagyik” voltak a szövegek, aztán az évek során kiforrott a stílusom. Ezek a dalszövegek elsősorban amolyan „terápia” jelleggel íródnak saját magamnak, ami persze nem zárja ki azt, hogy megosszam másokkal. Amik a Facebookon olvashatóak, azok rap szövegek, amikhez már megvannak az instrumentálok (zenealap). Ez azt jelenti, hogy valamikor fel is lesznek véve. Emellett persze rock-pop szövegeket is írtam/írok néha.
Egy kicsit lőttél mellé csak, mert annak ellenére, hogy a szövegekben használok obszcén kifejezéseket, ezek underground rap szövegek. Társadalomkritika. Általában arról írok, ami engem bosszant vagy irritál, amikor úgy érzem, hogy a társadalom rossz irányba halad egy adott dologban. Vagyis a nemtetszésemet öntöm át szavakba. A trágár szavak pedig van, amikor a belső haragom manifesztációja, vagy ezekkel a szavakkal nyomatékosítom a mondandómat, de előfordul, hogy csak azért kerül bele, hogy kiadja a ritmikát.

3. A dalszövegírás mellett zenélsz is? Ha igen, mi az együttes neve, ha szabad tudnunk, és milyen műfajú zenét játszotok?

Sajnos már közel 1 éve nincs zenekar, és csak a próbaterem státuszig jutottunk el. Először feldolgozásokat kezdtünk játszani: klasszikus rockot, hazait és külföldit egyaránt, illetve sokat jammeltünk. Egyikünk sem járt zeneiskolába, mindannyian autodidakta módon tanultunk hangszeren játszani. Az én hangszerem a dob, de szeretek szintetizátoron vagy zongorán is klimpírozni. Sajnos a dobszettem, azóta is lomosba porosodik, de remélem, egyszer majd újra düböröghet.

4a. Visszatérve a forgatókönyvekhez: Ez egyfajta hobbi, amit esetleg időnként filmstúdióknak beküldesz, hogy hátha megfilmesítik, vagy már konkrét filmek is születtek belőlük?

Nem, sajnos ott még nem tartok. Viszont nem is találtam olyan lehetőséget, hogy konkrét stúdiónak tudnám elküldeni valamelyik scriptemet (forgatókönyv). Én azt tapasztaltam, hogy ebben az országban a bürokrácia elég komolyan beleszól mindenbe, és ha nincs valamiről papírod (végzettség, diploma), akkor nem is nagyon hagyják, hogy érvényesülj. Lehet, hogy rosszul látom és tévedek, de mellettem szól az a tény, hogy beszélgettem erről jó néhány színházi színésszel – több mint két évig dolgoztam a Miskolci Nemzeti Színházban –, és ők is megerősítették, hogy végzettség nélkül nagyon nehéz abba az irányba haladni, amerre én szeretnék. Gondolok itt ugye a hivatalos filmezésre, ami az úgymond: „legnagyobb célom”.

4b. Azért is kérdezem, mert erről a fotódról például, ami jelenleg a Facebook-profilképed, simán el tudom képzelni, hogy egy James Dean életéről szóló film főszereplője légy. Vagy inkább egy Odaáthoz – Supernaturalhöz – hasonló sorozat egyik szereplője? Nem is tudom, de szerintem mindkettőhöz jól menne. Ebből a gondolatmenetből kiindulva: Mivel rengeteg mindennel foglalkozol, esetleg a színészet is közöttük van?


Ez a hasonlat most meglepett, de persze teljesen pozitív értelemben. és köszönöm, hogy így látod. (Amúgy imádom a Supernaturalt.) Egyébként azt a képet is én készítettem, mert fotózással is foglalkozom. Ami ugye nem áll messze a filmezéstől.
Igen, szoktam színészkedni. Nemcsak a kamerák előtt, hanem úgy a hétköznapi életben is: Baráti beszélgetések vagy munka közben sokszor egy másik karakter bőrébe bújok, és úgy beszélgetek vagy idézgetek filmekből.
Ahogy már említettem az előző kérdésnél, színházban is dolgoztam, mint díszletező és statiszta. Vagyis volt olyan színdarab, ahol francia csendőrnek voltam öltözve, és egy bugyuta néma karaktert kellett alakítani. (A hülyéje című színdarab.) Persze nem volt sok játékidőm, de legalább belekóstolhattam ebbe is, és imádtam. Aztán a rákövetkező évben szintén statiszta voltam egy Netflixes történelmi filmben (V. Henrik). Ez már ugye közelebb áll ahhoz, amit szeretek csinálni.
Ezek mellett a saját kis filmjeimben szerepeltem, amiket én írtam, rendeztem, operatőrködtem és vágtam. (Ezek amolyan szárnypróbálgatások.)
Voltak, amiket elküldtem az RTL Klubnak egy műsorba, majd visszahívtak, hogy nagyon tetszett nekik, és készítenék-e egy rövidebb kisfilmet a járványhelyzetről, persze a saját, megszokott stílusomban, ami az előző videókban megtetszett nekik. Elkészítettem, elküldtem, de nem került adásba. Az oka mai napig ismeretlen. Pedig esküszöm, hogy nem volt benne trágár beszéd. 🙂

5. Úgy tudom, verseket is írsz. Azok, amiket a Facebookra szoktál posztolni – én sajnos leginkább csak azok egy részét olvastam –, melyik kategóriába tartoznak? Dalszövegek vagy versek? Megkérdezhetem, hogy miért írod őket csupa nagybetűvel? Nem mondom, hogy nem figyelemfelkeltő módszer 😊, de általában – versek esetében – ritkán használják.

Így van, verseket is írok, sőt az Arte Tenebrarum egyik új verseskötetébe be is került 3 darab versem. (A Könnyek tengere versantológia II. kötetébe.)
Amik nagybetűvel vannak írva (Facebookon) azok a dalszövegek, amik pedig normál betűtípussal, azok a versek. Az a különbség, hogy versek tartalmi szempontból az érzéseimet tükrözik, illetve nyelvtanilag sokkal kötöttebbek, szemben a dalszövegekkel, amelyeknél használható az „írói szabadság” kifejezés.

6. Hallottam Veled kapcsolatban olyan kifejezést is, hogy „filmezéssel” foglalkozol. Ez mit jelent? Színészetet – amire már korábban rákérdeztem –, filmrendezést, esetleg operatőri munkát? Vagy ez szintén a forgatókönyvírásra utal?

Lényegében, igen, ezekre utal. Pontosabban azokra a kisfilmekre és videókra, amiket készítettem. Illetve jövőre tervbe van véve több kisfilm, amit barátokkal, ismerősökkel szeretnék forgatni. Van köztük olyan, ami ismerősnek készül filmes főiskolai felvételhez, a többi pedig „szórakozás és szárnypróbálgatás” jelleggel, amik felkerülnek majd a netre, illetve pályázatokra.

7. A horror műfaj – amiben A vége után novellád íródott –, mennyire jellemző Rád? Ez a kedvenc műfajod? Vagy ez csak egy egyszeri – a pályázat miatti – alkalom volt, hogy ilyen művel rukkoltál elő? Milyen stílusú irodalmat szeretsz leginkább olvasni és írni?

Ami azt illeti, igen, ez az egyik kedvenc műfajom. Mind könyvben mind filmek és sorozatok terén. Eléggé jellemző rám, mert akármerre járok, és meglátok egy helyszínt, rögtön azon gondolkodom, hogy milyen horrort lehetne az adott helyszínen forgatni. Viszont már annyi horroralkotást láttam, hogy úgymond „immunis” lettem rá. Ezalatt azt értem, hogy nincs olyan film, sorozat vagy könyv, ami megrémisztene.
Leginkább misztikus thrillert és krimit szeretek olvasni (Stephen King, Agatha Christie, Howard Phillips Lovecraft) Persze ugyanúgy szeretem a Potter heptalógiát is.
Az írás viszont már egy másik asztal. Abban sokkal szélesebb skálán mozgok. Nagyjátékfilmes forgatókönyvek terén mindenféle műfajban szeretek írni: legyen az dráma, vígjáték, akció, horror vagy sci-fi, de persze ugyanez igaz a novellákra is. Írtam például sci-fi novellapályázatra is, de sajnos abból sem lett semmi.

8. Várhatunk Tőled további irodalmi műveket? Akár pályázat által könyvkiadó kötetébe került novellákat, akár novellagyűjteményeket vagy önálló regényeket? Ha igen, van már valamilyen munkacíme – vagy végleges címe – a történetnek?

Mindenféleképpen. Az írás olyan, mint a lélegzés: nem lehet abbahagyni. Jelenleg két novellán dolgozom, amik pályázatra készülnek. A gyermekbántalmazás a központi témája. Rövidesen megjelenik digitális formában egy verseskötet, amibe szintén bekerültem. Műfaji megkötése nem volt, tematikai csupán annyi, hogy az általuk adott 6 darab kifejezést kellett beleépíteni a versbe. Ezeken felül persze tervezek saját regényeket is. Rengeteg vázlat hever parlagon. Van köztük horror, sci-fi, krimi és dráma. Ezeket szeretném minél hamarabb megírni. Mindegyiknek van már végleges címe: A Rettegés iskolája, Horror hotel: Mint a nevük is mutatja, ezek horrorok. Ecsetvonás, Revans: ezek pszichokrimik, illetve több drámai regény: Ártatlan bűnös, Egy igaz történet (ezt egy trilógiának tervezem). Illetve volt, hogy színdarabot is írtam, szintén pályázatra, de azzal sajnos nem nyertem. Ez persze nem tántorít el attól, hogy írjak még további színdarabokat. Az is lehet, hogy valamelyik regényötletem kerül színpadra. Legalábbis én örülnék neki.
Ezen felül pedig Miskolcon nyílt egy kiállítás, aminek témája a járványhelyzet megélése. Ebben a témában készítettem egy fotót, ami bekerült a kiállítandó darabok közé.

9. Számodra melyik művészeti ág a legfontosabb azon sok tevékenység közül, amelyekben alkotsz? Úgy is kérdezhetném, hogy melyiknek örülnél a legjobban, ha hatalmas sikert érnél el benne?

Számomra mindegyik fontos, mert az egyik összefügg a másikkal, de ha választani kellene, hogy melyikben szeretnék elérni hatalmas sikert, az mindenféleképp a filmek világa lenne mint író-rendező.

10. S végül: Elárulod, hogy mit takar a „Deadline Pictures” kifejezés? (Ami magyarul annyit tesz, ha jól értem, hogy „Határidő Filmek”.) Ez egy filmstúdió neve, vagy esetleg ez az elnevezés jelöli az olyan filmeket, aminek Te vagy a producere? (Ha jól tudom, ebben a két esetben szoktak használni ilyen kifejezéseket, de kérlek, javíts ki, ha esetedben másról lenne szó.)

Nagyon jól látod a dolgot: A Deadline Pictures egy fiktív stúdió. Ezen név alatt készülnek az általam gyártott kisfilmek, videók. A cím onnan ered, hogy általában mindent a végsőkig húzok, és kitolom a határidőig. Tudom, hogy rossz szokás, de ez vagyok én.

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kérdéseimre, és Sok Sikert Kívánok a jövőre nézve! Remélem, még sokat hallunk Rólad a jövőben bármelyik (vagy akár az összes) művészeti ágban! 😊