Interjú Ella Andromedával, a Falak írónőjével


Black Dawn:
1. Először is, hadd gratuláljak az írói nevedhez! A legtöbb magyar szerző valamiért vagy nem akar, vagy nem tud túllépni azon, hogy a saját, polgári nevét használja regényíráshoz. Pedig egy különleges név sokkal többet mond: tükrözheti a szerző személyiségét is, és az általa képviselt irodalmi műfaj hangulatát úgyszintén. Tehát ha ez csak egy kitalált név, akkor gratulálok a kiváló választáshoz! Ha pedig valódi – amire nem kell válaszolnod –, akkor a szüleidnek gratulálnék, hogy ilyen gyönyörű nevet adtak Neked! Habár Tőled eddig kizárólag horrorműveket láttam a Rém Környék nevű Facebook oldaladon, az azonos nevű blogodon, és a nemrég – az Arte Tenebrarum Könyvkiadó által – hivatalosan, nyomtatásban megjelent Új faj antológiában, amely novella Falak címmel jelent meg, de a nevedből kiindulva – mert az Andromeda nekem rendkívül sci-fi-sen hangzik – tervezel sci-fi novellákat/regényeket is írni? Vagy a horror az egyetlen műfaj, amit magadénak érzel?

Ella Andromeda:
Azt én is elmondanám először, hogy nagyon köszönöm a nevemmel kapcsolatos dicséretet és a felkérést! Sőt, az igazat megvallva emellett nagyon meglepett. Nem gondoltam volna, hogy erre sor kerülhet. 😊 A nevemre visszatérve: Az Ella név (ezt lehet, hogy megmosolyogják páran) úgy jött, hogy amikor felötlött bennem az írásaim megosztása és egy blogoldal létrehozása, az Andromeda névhez valahogyan kapcsolni akartam a novella szót, mivel akkor csak ebben gondolkoztam. Aztán arra gondoltam, hogy a novella szó vége egy női névnek is beillik. Ekkor rájöttem, hogy megvan az írói álnevem: Ella Andromeda. Az Andromeda név pedig számomra nagyon fontos. És mint ahogy sokan mások, te is a sci-fi-vel hoztad párhuzamba, mivel elég sokszor felhasználták ezt a nevet ilyen történetekhez. Pedig Andromédával először a görög mitológiában lehetett találkozni. A kérdésedre válaszolva: Elsősorban igazán mindig is a horror mozgatott meg, ezért is kezdtem el ebben a zsánerben írni. Ezt szeretem, bár nem zárkózom el a többitől sem. Ahogy azt sem állítanám, hogy sci-fi-t sem fogok soha írni. (Mondjuk, kimondottan romantikusat hét szentség, hogy sosem fogok! 😊 Nem veszi be a gyomrom.)

2. A Falak egy nagyon különleges novella. Én odavoltam érte, amikor olvastam – és vagyok is… időnként azóta is eszembe jut. Először maga az ötlet fogott meg, aztán a sokkoló, meglepő fordulatok, végül pedig a csattanó, azaz a zárójelenet ötletei számomra szinte megduplázták a mű nyújtotta katarzisélményt. Mivel egy meglehetősen rendhagyó, bár némileg hihető sztoriról van szó, aminek egy része lehetne akár igaz történet is… Megkérdezhetem, hogy van-e a Falaknak bármilyen valóságalapja? Vagy ez teljes mértékben fikció? (Azért merült fel bennem, hogy lehetnek benne megtörtént eseményekre utaló részek, mert annyira hitelesnek tűnik, hogy teljesen elhittem a történetet. Ha viszont csupán fikció, akkor csak gratulálni tudok hozzá, mert elképesztő fantáziával rendelkezel!)

Nagyon köszönöm az elismerő szavakat! 😊 Minden alkalommal meglep, ha így nyilatkoznak róla. Valóságalapja talán annyi van, hogy alapvetően én is szeretek a négy fal között lenni. Persze azért nem mindig. Ezenkívül pedig a rajzolás a másik szenvedélyem. A többi igazából teljes mértékben fikció az utolsó mozzanatig. A hitelességét esetleg az adhatja, hogy elég sok rossz, mély nyomot hagyó esemény és behatás ért korábban, és ezt a sok émelyítő, maró érzést igyekszem felhasználni. Előveszem, és átszivárogtatom a ceruzám hegyén át a papírra, vagy mostanában a billentyűzeten át a laptopomba.

3. Én a weboldaladon, azaz blogodon 20 írást látok. Ez az eddigi összes műved – a Falakat is beleszámítva –, vagy vannak még mások is… esetleg más műfajban? A szóban forgó 20 írást nem tervezed esetleg kiadatni hivatalosan is (nyomtatásban), hogy még nagyobb közönséghez juthassanak el? Szerintem – belepillantva a terjedelmükbe – biztos kitennének egy átlagvastagságú nyomtatott könyvet.

Ennél egy kicsivel több novellát írtam. Van, ami már nincs fent, van, amit még nem tettem közzé. A horror nálam mindig is a középpontban volt, viszont néha keverem más műfajokkal is. (Előfordult, hogy egy jó barát unszolására romantikát is fűztem egy-kettő pszichológiai/misztikus és dark fantasy jellegű írásomba.) Egy ideje megkörnyékezett a gondolat, miszerint jó lenne kiadatni. Remélem, sor kerül rá. Csodálatos érzés lenne viszontlátni a könyvespolcomon. 😊 És persze időközben nagyon kíváncsi lettem, hogy mit szólnának hozzájuk az emberek.

4. Mi a helyzet az újonnan írt regényekkel? Kizárólag novellaírásban gondolkozol, vagy tervezel nagyobb terjedelemben is (könyvet) írni? Én személy szerint szívesen olvastam volna a Falakat akár regényként is, vagy bármit, ami ahhoz hasonló. 😊

Egy ideje érik bennem a regényírás gondolata. Elég sok ötlet kavarog bennem, amikből még akár regényt is láthattok az elkövetkezendő időkben. 😉

5. Mióta írsz? Mikor született meg az első olyan írásod, amit Te már olyan színvonalúnak éreztél, hogy akár ki is tedd egy blogra vagy bármilyen egyéb, nyilvános felületre? Már az első írásod is horror volt, vagy eleinte még más műfajokkal is szerencsét próbáltál?

Ez az egyik oka a felkérés miatti döbbenetemnek. Ugyanis még csak egy éve írok. Sosem tanultam ez irányban, ami pedig rám ragadt az iskolában, rég elfelejtettem. Amikor írni kezdtem, nem úgy álltam neki, hogy „akkor én most író leszek”, hanem csupán leírtam az ötleteimet, és néha az ilyen-olyan rémálmaimból vett elemeket csempésztem bele. Mint mondtam, a másik szenvedélyem a rajzolás/festés, és eközben szinte mindig történeteket találtam ki a karaktereimhez már gyermekkorom óta. Egy iskolai feladat során, amikor is storyboard-ot kellett készíteni, én egy saját ötlet felhasználásával alkottam meg, a többiekkel ellentétben, akik már meglévő filmek alapján rajzolták meg. A tanárom elég elismerően nyilatkozott a sztorival kapcsolatban, de akkor ezzel nem foglalkoztam annyira, mert pusztán a rajzolás érdekelt. Akkor még. És akkor, egy évvel ezelőtt úgy hozta a sors, hogy ezt a történetet elmeséltem egy munkatársamnak, ő pedig azt felelte: „Ez nagyon jó! Akár le is írhatnád!”. Én meg magamban: „Hmm… Le is írhatnám?”. Így indult el ez az egész: az ő szava miatt. Egyébként eszembe sem jutott volna ilyesmi. Ahogy előzőleg írtam, nem úgy gondoltam erre, hogy én író akarok lenni, csak leírtam dolgokat, és szinte azonnal „kitettem”. Sajnos azok mai szemmel elég pusztítóak, szóval nem vagyok rájuk annyira büszke. És igen, horror. Horror minden mennyiségben. 😊

6. Folytatva az előbbi témát: Honnan származik Nálad a horror iránti érdeklődés és rajongás? Volt valaki a családodban, baráti körödben, aki ezt szerette, és Neked is megtetszett, vagy egy szép napon, csak úgy gondolva egyet, Te magad kezdtél el ilyen témában olvasni (és esetleg filmeket nézni)?

A környezetemben, ismerőseim körében senki sem szereti úgy a horror műfajt, mint én. Van egy-kettő, aki megnézi, esetleg kedveli, de nálam ez mélyebb. Az első „horrorélményem” tizenhárom éves koromban történt: Az egyik osztálytársam (aki a legjobb barátnőm lett azóta, bár inkább már testvér) DVD-n kölcsön adott egy horrorfilmet. Én pedig titokban megnéztem az otthoni számítógépen. Furcsa lesz a szóhasználat, de teljesen elvarázsolt. Ezzel kapcsolatban szeretnék idézni a Borzongás magazin ötödik számából: „A horror tehát képes megszólítani, elgondolkodtatni a nézőt, és azon kevés irányzatok egyike, amellyel lehet ábrázolni bármit, amivel kicsit kilép a saját műfajából. Fordítva ez nem működne, magától értetődő, hogy romantikus filmbe, komédiába nem fér bele a gyilkosság, vérengzés, egy horror viszont át tud adni egy érzelmi válságot, családi vagy párkapcsolati drámát, vagy akár humort, még ha brutális képekkel ábrázolja is ezeket.”

7. Az interjúhoz használt fényképedet látva felmerült bennem egy kérdés. Kérlek, ne vedd rossz néven, mert én ezt inkább jó értelemben vett különlegességnek tartom, mintsem bármi egyébnek:
Megkérdezhetem, hogy részben ázsiai származású vagy-e?
Csak mert amikor megláttam a fényképedet, nekem egy az egyben az jött le róla, mintha kínai vagy japán származású lennél. Ami jelzem: szerintem nagyon vagány, ász dolog 👍, ha mondjuk, egy japán származású, Magyarországon élő írónő horrort írna. Szerintem az egész országban nem volt még erre egyetlen példa sem.

Legjobb tudásom szerint nincsenek ázsiai felmenőim, de sosem lehet tudni. 😉

8. Alkotsz más művészeti ágban is, vagy az irodalom az egyetlen?

Rajzolok portrékat, karaktereket papíron, digitális rajztáblán, festeni pedig tájképeket szoktam.

9. Visszatérve a Facebook oldaladra: Miért „Rém Környék” lett a neve, és miért nem „Ella Andromeda szerzői oldala”, amit általában mások is használnak, és kézen fekvő megoldásnak tűnik?
Továbbá honnan jött a „Rém Környék” név/cím?

Említettem, hogy nem gondoltam arra, hogy író vagyok/leszek, ezért nem is szándékoztam „Ella Andromeda szerzői oldalá”-nak nevezni. A Rém Környék pedig csak úgy jött. 😊

10. Üzensz-e valamit az Falak rajongóinak/kedvelőinek? Mire számíthatnak Tőled a jövőben? Inkább további, blogon közzétett novellákra, vagy újabb, könyvkiadónál megjelenő kötetekre?

Az biztos, hogy továbbra is felkerülnek majd novellák a blogoldalamra. Remélhetőleg nyomtatott formában is találkozhatnak majd velem. Bízom benne, mivel a legnagyobb meglepetésemre úgy tűnik, hogy a legtöbb embernek tetszik, amit csinálok, így azért más fénybe került a dolog. És ez boldoggá tesz! Úgy tűnik, érdemes vele komolyabban foglalkoznom, és ezért egyre jobban bele is vetem magam. 😊