Interjú Anne L. Greennel

Holly Wise:
1. Mivel az olvasóink még nem biztos, hogy mindannyian hallottak Rólad, vagy ha mégis, akkor talán még nem teljes mértékben tájékozottak, így kezdjük az elején: Mit kell tudni Anne L. Greenről? Hogyan esett a választásod erre az írói álnévre? Alkottál korábban más néven is? Megfordult a fejedben esetleg az elején, hogy saját néven publikáld az írásaidat?

Anne L. Green:
Líbor Erzsébet vagyok, írói álnevemen Anne L. Green. Egy Szolnok megyei kis faluból érkeztem a fővárosba. Íróvá válni nem könnyű, de annak, aki vidéken nő fel, különösen nehéz karriert építeni. Sokkal kevesebb lehetőség áll rendelkezésre az önmegvalósításhoz. A technikus vizsgám után fordulóponthoz értem az életemben. Felköltöztem Budapestre, hogy diplomát szerezzek.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán gazdálkodási szakon logisztika szakirányon diplomáztam, majd az élet úgy hozta, hogy közel 10 évig dolgoztam különböző cégeknél követeléskezelőként, azaz behajtóként, jelenleg pedig az írás mellett terjesztési vezető vagyok az Álomgyár Kiadónál.
De hogy ki is vagyok én?
Nappal egy hétköznapi, átlagos ember: nő, feleség, anya. De éjszakánként, amikor magával ragad a betűk birodalma, Anne L. Greenné válok, akinek egyetlen célja van csupán: hogy az olvasóját egy különleges utazásra repítse.
Az álnevem nem egy misztikum, nagyon egyszerű döntés volt. Annak idején volt egy kedvenc sorozatom az Anne a Zöld Oromból. Innen jött az Anne és a Green, az „L” betű pedig a saját nevem kezdőbetűje. Így csempésztem egy kis valóságot a fantázia világába.
Hogy megfordult-e a fejemben, hogy a saját nevemen adjam ki a könyveim? Soha nem gondoltam erre, de nincs emögött semmi hátsó szándék, egyszerűen csak szerettem volna ezt a részem kicsit elkülöníteni a családi életemtől. Más írói néven nem publikáltam, és nem is tervezem, de soha ne mondd, hogy soha.

2. Számos könyved jelenik meg, nem volt ez korábban sem másképp, de úgy érzékelem, mintha mostanában még inkább megszaporodtak volna a kezed alól kikerülő regények. Valóban így van? Többet alkotsz mostanság, mint korábban? Ha igen, mi ennek az oka?

Valóban kicsit felgyorsultak körülöttem a dolgok, viszont én pont az ellenkezőjét érzem. A környezetemnek úgy tűnhet, hogy sok időt töltök a gép előtt, pedig mostanában kevesebb időm jut az írásra, mint szeretném. Ennek pedig az az oka, hogy egyszerre több dolgot is csinálok. Rengeteg ötletem van, sok-sok történet kavarog a fejemben, melyek egyszer napvilágot látnak majd.

3. 2015. június 2. – Ezt a dátumot találom, amikor rákeresek az első regényed megjelenésére. Ha években nézzük, öt év mondható rövid időnek is, bár az idő fogalma relatív. Viszont ha a megjelent regényeid számát tekintjük, akkor bizony rengeteg eseményt foglal magába ez az időszak. Ha már csak az Álomgyár-turnékat veszem alapul, akkor is mondhatjuk azt, hogy számtalan dolog történt: sajtómegjelenések, író-olvasó találkozók, publikációk. Neked mi a szívednek legkedvesebb esemény, ami az elmúlt öt év alatt történt? Illetve melyik történeted áll Hozzád a legközelebb, és miért?

Igen, az első regényem, A remény hajnala 2015. május 10-én jelent meg, még magánkiadásban. Azóta meglehetősen hosszú utat jártam be. Számtalan könyv és esemény áll mögöttem, és nem lenne igazságos egyetlen élményt kiemelni, de nem is tudnék. Az írói lét komplexen nyújt élvezetet. Minden pillanat, amikor egy történetem megszületik a gépemen, amikor megérkezik a nyomdából, és amikor az olvasóim könyv formában a kezükbe veszik, de ami a leginkább feltölt, az az, amikor találkozhatom az olvasóimmal, és érzem a szeretetüket. Ez minden író számára a legfontosabb!

4. Mi az, ami jelenleg a legmeghatározóbb dolog az életedben? Mire jut idő ennyi csodálatos regény megírása mellett? 🙂

A legmeghatározóbb élményem a kislányom, aki lassan 10 éves lesz. Hihetetlen, mennyi élményt nyújt, hogy már ilyen nagylány. Szeretem a vele töltött időt, mert éveket fiatalít rajtam.
Az írás mellett van civil munkám is, amit nagyon élvezek. Az Álomgyár terjesztési vezetőjeként minden Álomgyárnál megjelent könyv sorsát, megszületését végigkövetem. Szeretem ezt, mert úgy érzem, nappal a számok, éjszaka a betűk birodalma szippant magába.

5. Beszéljünk kicsit az írásról is. 🙂 Van bevált recept, ami alapján a tökéletes ALG-regények íródnak? Persze nem várjuk el, hogy mindenféle szupertitkos információkat megossz velünk, de biztos vagyok benne, hogy ez a dolog mindenkit foglalkoztat. 🙂

Egyetlen receptem van csupán, szívvel-lélekkel írok. Hagyom a képzeletem és a megteremtett szereplőimet szárnyalni. Ha elkap a hullám, ráfekszem, és hagyom, hadd vigyen. Nem próbálom fékezni. Csodálatos dolog, amikor az ujjaim járnak a billentyűkön. Sokszor magamat is meglepem, amikor visszaolvasom a soraimat.

6. Véleményed szerint milyen a mai kortárs magyar irodalom? Mire kell figyelnie egy kezdő írónak, ha szeretné kiadatni a könyvét? Mennyi esélye van egy tehetséges, de induló szerzőnek a magyar könyvpiacon? Te miképp emlékszel vissza ez első egy-két évedre?

Egy biztos: Írónak lenni, ha az ember valóban komolyan gondolja, ugyanolyan kemény munka, mint bármelyik másik hivatás. A regények nem írják meg magukat a számítógépemen, és egy-egy sztori összerakása fejben sem két perc alatt történik. Minden író rengeteg időt, energiát tol bele egy-egy könyvébe.
Bevallom őszintén, nem szeretek tanácsokat adni, recepteket írni arról, hogy hogyan kell jó könyvet írni, mert ez egy elég szubjektív dolog. Ami nekem tetszik, az másnak nem. Az én könyveim sem nyerik el mindenki tetszését, de szerintem nem is ez a lényeg. Mindenkinek a saját hangját kell megtalálnia, ami korántsem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik. Hosszú és kitartó munkával folyamatosan csiszolódunk. Pontosan ezért, a legeslegfontosabb talán a kitartás és az alázat. Tudom, hogy mindenki szereti a saját gyermekét, de olykor tényleg nem árt egy-egy szakértői vélemény (szerkesztő). Nagyon nehéznek tűnhet elengedni egy-egy mondatot, de csak addig, amíg meg nem nyomjuk a delete billentyűt. Érdemes meghallgatni, végiggondolni és megfontolni a tanácsokat.

7. Mire számíthatnak Tőled az olvasók a közeljövőben? Készülsz valamilyen új regénnyel? Hol találkozhatnak Veled legközelebb a lelkes Anne L. Green-rajongók? 🙂

Tervem az van rengeteg. A jövő év az fantasztikus lesz! Érzem. Tudom, mert nem lehet hiábavaló a végeláthatatlan kutatómunka, a befektetett pénz, a csomó energia és persze jó pár álmatlan éjszaka… Mindent 2021-re tettem fel! Hálás vagyok a türelmetlen, nyughatatlan énemnek, a barátaimnak és persze a sorsnak, hogy az időzítés is remek volt! Jövőre egy új kaland indul! Toszkánába repítem az olvasóimat, hogy együtt térképezzük fel a lankás, hullámzó dombokat, a magasba törő tujasorokat, és persze a lélegzetelállító leanderrengeteget. Megízlelhetik velem, milyen is az igazi Toszkána íze.

Köszönöm szépen az interjút!