Interjú Nádasi Krisszel

Black Dawn:
Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen módon készítsek Veled interjút – mert már tervezem egy ideje –, és rájöttem: annak, hogy számunkra egyértelmű írástechnikai problémákról, szakmabeli dolgokról beszéljünk, nem lenne értelme, mert ez az interjú laikusoknak is kellene, hogy szóljon. Olyan kezdő szerzőknek, akik pont azért keresnének fel Téged adott esetben, mert az interjú által megértik, hogy miért van szükségük segítségre az írásban, és hogy hogyan juthatnak ehhez hozzá. Tehát olyan jellegű kérdéseket szeretnék Neked feltenni, ami egy kezdő író számára a lehető legérthetőbb, leghasznosabb és leginformatívabb, ha könyvkiadáson, regényíráson töri a fejét. Kezdjük tehát az alapoknál:
1. Te egy írástechnikai szakértő vagy, aki ezt oktatja, továbbá besegít készülő regényeknél is, hogy a művek színvonalasabbá, kiadhatóvá váljanak. Hogyan összegeznéd az írástechnika fogalmát egy kezdő író számára, aki egyelőre ott tart, hogy az iskolában négyes volt nyelvtanból, sok jó ötlete van, és regényt szeretne írni, de az „írástechnika” kifejezést még életében nem hallotta? Mit jelent ez a szó, és mi mindent foglal magába?


Nádasi Krisz:
Író és szerkesztő vagyok, időm nagy részét azzal töltöm, hogy kéziratokat olvasok és vagy lektori véleményt írok ezekről, vagy szerkesztem őket. Azt a tevékenységet, amikor írástechnikáról, fogalmazásról, cselekményről beszélgetünk az ügyfelekkel, nem szeretem oktatásnak hívni, mert az írásban valójában nincsenek szabályok. Mindez tehát, illetve maga az írástechnika is inkább arról szól tehát, hogy hogyan írjunk, hogyan fogalmazzunk úgy, hogy az lehetőleg minél több emberhez eljusson, minél több embert megfogjon, minél több embernek tessék. Erről a témáról ma már rengeteget tudunk, egyrészt mert elképesztő mennyiségű adat áll rendelkezésre: maguk a könyvek, azok tartalma és szövege, illetve az eladási és tetszési mutatók, másrészt pedig ott vannak a kapcsolódó kutatások. Az ezekből kapott eredmények összességére is mondhatjuk, hogy ez az írástechnika alapja, bástyája.
Ami pedig az időm kisebb részét illeti, írni is nagyon szeretek, az utóbbi években azonban jellemzően novellázásra futja, így inkább mesét, novellát, esszét találsz tőlem irodalmi folyóiratokban, ill. hetilapokban.

2. Milyen formákban oktatod az írástechnikát? Hogyan kell ezt elképzelni? (Most hagyjuk a koronavírus miatti távoktatást. Beszéljünk azokról a módszerekről, amik általában jellemzőek a munkádra.)
2/a. Van egy irodád, mint mondjuk, egy ügyvédnek, ahová bemegy az ügyfél, átadja a kéziratát, és átbeszélitek, hogy hogyan lehetne feljavítani?
2/b. Vagy esetleg ez főleg online tanácsadás?
2/c. Vagy találkozol az ügyfelekkel egy semleges helyszínen, és egy kávé mellett megbeszélitek a regényben kijavítandó részeket? Ezzel kapcsolatban: Élőben mennyi ideig tart egy komplett regényt együtt átnézni és megbeszélni?
2/d. Vagy egyenként csak nagyon ritkán foglalkozol ügyfelekkel, mert túl időigényes? Inkább csoportokat oktatsz, egyszerre több embert?

Mint jeleztem, nem oktatom az írástechnikát. Egyrészt szervezek regényíró klubokat – van egy alapozó klubom, ahol egymás után három napot töltünk együtt és beszélgetünk az alapokról: a szereplőkről, a cselekményről, a leírásról és párbeszédről, a kezdésről és lezárásról és hasonló fogalmakról, mindenki mesél a saját regényéről, ötletéről, illetve írunk is, amit írunk, azt pedig elolvassuk. Van egy haladó klubom is, ennek keretében havi egy klubnapot tartunk, és itt komolyabb témákról beszélgetünk; az előző hétvégén, a novemberi klubnapon például a romantika, illetve két ember közelsége volt a fő téma, mitől lesz érzelmes egy jelenet két ember között, hogyan építsük a romantikus szálat.
Másrészt novellaíró klubot is szervezünk, amelynek az a lényege, hogy minden héten adok egy kiinduló ötletet, keretet, amiben az írók gondolkodnak, és a következő heti foglalkozásra írnak ebből egy rövid novellát. Ezt mindenki felolvassa és mindnyájan visszajelzést adunk rá, megbeszéljük. Ez a klub már három csoporttal üzemel, aminek talán az a titka, hogy hasznos az is, hogy minden héten kötelező írni, hisz a többiek várják, illetve rengeteget lehet fejlődni a sok őszinte visszacsatolás által.
Ha egy ügyfél kettesben szeretne velem beszélgetni az írásairól (lehet ez szakkönyv, novellák, regények, de még versekkel is keresnek), akár a szövegről, akár a kiadásról vagy marketingről, erre is van mód. Kifejezetten sokan keresnek regénymentorálást kérve; ez abból áll, hogy már az ötletet megbeszéljük, sok-sok kérdést teszek fel az írónak, ami segíti őt a vázlat kidolgozásában, a cselekmény, a szereplők végiggondolásában. Amint elkészül egy rész a szövegből, azt elolvasom, ezt is megbeszéljük, visszajelzek, hogy szerintem hogyan, hol érdemes rajta változtatni, és így haladunk tovább, azaz az író úgy írja meg a könyvet vagy novelláskötetet, hogy végig számíthat rám, kérdezhet, küldi az elkészült anyagokat. Ennek az az előnye, hogy az író nem fut zsákutcába, nem ír meg fölöslegesen 100 oldalt.
Cégek is keresnek meg olyan kéréssel, hogy tartsak a munkatársaknak írástechnikai coachingot, javítsuk a fogalmazási készségüket, vagy keressük meg azt a koncepciót, amelynek mentén blogot, cikkeket vagy egyéb tartalmat írhatnak.
A helyszínt illetően mindez jellemzően az irodámban valósul meg, Budapesten, a XI. kerületben, mert ugyan vonzó ötletnek tűnhet egy kellemes kávézóban fecsegni az írásunkról, szerintem fontosabb, hogy az író őszintén beszélhessen, és ne kelljen attól tartania, hogy olyan személyek is hallják, akik fülének ezt a mondanivalót egyáltalán nem szánja. Vannak ügyfeleim vidékről, akik egy konzultáció okán szívesen utaznak Budapestre, de velük inkább az online tanácsadást választjuk, illetve a külföldi ügyfelekkel jellemzően Skype-on beszélgetek.

3. Az előző (2/d.) kérdéshez kapcsolódóan: Ha van tanfolyamod, hogyan lehet rá beiratkozni, helyileg hol tartod, mennyibe kerül, és hány fős csoportok szoktak lenni egy-egy órán?

Ezekre a klubokra a krisznadasiwrites.hu oldalon, a KNW BOLT-ban lehet jelentkezni, ott megtalálhatóak az árak, létszámok is. Minden klubra jellemző, hogy egyszerre 6-14 fő jelenlétére lehet számítani.

4. Sok olyan bejegyzést láttam Rólad közösségi oldalakon, ahol ismert és kevésbé ismert szerzők mondanak köszönetet Neked azért, mert segítettél feljavítani, kiadható színvonalúvá tenni a regényüket. Mennyire tehető eddig az ilyen ügyfeleknek a száma? Körülbelül hány kiadott regényben segédkeztél eddig?

Az ügyfeleket jellemzően a kéziratukról, szövegükről adott véleménnyel vagy szerkesztéssel segítem. Rengeteg kézirat megfordult már a kezem alatt, mondjuk az ezer darab talán jó közelítés, de a kiadott könyvek számát sem tudom pontosan. Amelyik könyvből kapok tiszteletpéldányt, azt kiteszem az irodában a vitrinbe, ezekből úgy ötven-száz darab van. Sok azonban nem jelenik meg nyomtatásban, például a szakkönyveknél előfordul, hogy ezek pdf-ben rendelhető anyagok vagy úgynevezett marketingcsalik, a regények közül pedig sok jelenik meg csupán e-könyvben, és akkor azokat a szakmai anyagokat nem is említem, amelyek nem válnak publikussá, vagy éppenséggel tudományos lapokban jelennek meg anonim szerkesztés után.

5. Hogyan kerültél kapcsolatba az írástechnikával, azaz miért kezdtél vele olyan komolyan foglalkozni, hogy már oktatni is képes vagy eredményesen? Csak azért kérdezem, mert elvileg nem létezik olyan OKJ-s tanfolyam, hogy „írástechnikai szakértő”. 😊 Tehát nyilván az életutad valamiért arra kanyarodott, azt eredményezte, hogy ez lett az életcélod, ezzel kezdtél a legtöbbet foglalkozni, és ezért is értesz hozzá az országban Te az egyik legjobban. De vajon hogyan kezdődött ez az egész?

Egész életemben írtam, onnantól fogva, hogy megtanultam a betűvetést, illetve rengeteget olvastam. Egyetemista éveim alatt már országos folyóiratokban jelentek meg cikkeim, majd később sikerült rengetegféle szöveggel kapcsolatba kerülnöm, például szakdolgozatokat bíráltam, konzultáltam, szakmai cikkekből írtam összefoglalókat, rengeteg anyagot ellenőriztem, lektoráltam, és továbbra is írtam magam is. Kifejezetten analitikus a gondolkodásom, amit az írásban és a szövegek véleményezésében is kihasználok. Az írásról, írástechnikáról, kiadásról és marketingről szóló blogomat akkor indítottam, amikor láttam, hogy az ezekről kérdezők fogadtatása mennyire negatív. Nem értettem, mi a baj azzal, hogy valaki olyan alapszintű kérdést tesz fel, hogy pl. milyen betűtípussal írjunk regényt vagy milyen számítógéppel, hogy honnan szerezzünk ötletet vagy nevet a szereplőnknek. És hogy én miért írok meg beszélek erről? Mert egész életemben szövegekkel és emberekkel foglalkoztam, mert aktívan tanulok a mai napig a témában, és mindezt azért, mert imádom, mert az analitikus elmém napról napra teszi fel nekem a kérdéseket, én pedig élvezem, hogy ezeknek utánajárhatok.

6. Hány szakkönyvet írtál eddig írástechnikáról? Melyikkel érdemes indítania egy kezdőnek? Melyik a legújabb könyved? És melyik a legismertebb, amire minden diákod alapműként tekint?

Szakmai és történetíróknak is leginkább a „Hogyan írjunk könyvet?” c. kötetet ajánlom, illetve akit a kiadás vagy a marketing jobban érdekel, e-könyvben szintén talál tőlem e tudásról szóló szakkönyveket.

7. Végül, ha én úgy döntenék, hogy megpróbálkozom a regényírással, de elakadnék már majdnem az elején, és úgy érezném, hogy egy gyakorlattal rendelkező profi segítségére van szükségem, és felkeresnélek, mi lenne az első lépés? Hogyan kezdenénk neki a munkának?

Ha az elején akadsz el, akkor azt javaslom, beszélgessünk és keressük meg az elakadás okát, merthogy mindig van neki, erről már az alapozó regényíró klubon is sokat beszélünk, mert mindenki küzd vele élete egyik-másik pontján. Ezen beszélgetés alatt sokat mesélsz, én pedig sokat kérdezek. Fontosnak tartom például a cél tisztázását: miért írsz egyáltalán, és miért ezt a történetet? Mi hív benne, mit akarsz elérni általa? Ugyanis ha az alapok nincsenek rendben, nincs mire építkeznünk. És ez tökéletesen igaz magára a történetre vagy szakkönyvötletre is. Bizony felteszek olyan provokatív kérdéseket, miért történne mindez Angliában, nem pedig itthon. Vagy hogy E/1. személyben vagy E/3-ban kell-e megírni.
Ezek akkor is fontos kérdések, ha valaki nem akad el; egyre többször fordul elő, hogy az évekkel korábbi ügyfelek megkeresnek az új ötlettel, hogy beszéljünk róla, mielőtt akár egy sort is írnának. Ez elképesztően fontos, mindenkinek javaslom, hogy keressen valakit, akivel tud beszélgetni az ötletéről, a regényéről! Lehet ez egy jó barát, szülő vagy szomszéd, nem kell hozzáértőnek lennie, a nyitott fül a lényeg. Sokszor ugyanis már az is segít, ha ezt csupán elmondjuk, nem is szükséges érdemi visszajelzést kapnunk.
Ha pedig már van egy félkész vagy kész kéziratod, akkor küldd el nekünk e-mailben és adunk időpontot és árajánlatot a véleményezésére. Ha a véleményezés után átírod, küldheted kiadónak, vagy ha magánkiadásban jeleneteted meg, illetve a kiadód külsős szerkesztővel is dolgozik, kérheted a szerkesztést tőlünk. Foglalkozunk korrektúrával és tördeléssel is, és rengeteg jó szakemberrel vagyok kapcsolatban, például ha portréfotóst vagy borítótervezőt keres az ügyfél, fordítót vagy anyanyelvi lektort, rengeteg mindenben segítek. Természetesen a könyvek bolti kihelyezésében is!

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kérdéseimre, és időt szántál erre az interjúra!
Valamint azt is, hogy a munkád által színvonalasabbá válnak a Magyarországon megjelenő irodalmi művek. Számtalan ügyfelet és sok sikert kívánok a továbbiakban!