Interjú Palotás Petrával

Holly Wise:
1. Nem nagyon tudnék szerintem olyan embert mutatni Magyarországon, aki ne ismerné Palotás Petra nevét. Mind a televízióval, mind pedig az írással komoly karriert futottál be. A könyvek terén, ha igazán mélyre igyekeztem ásni, akkor talán elsőként a 2001-es Bangkok titkait találtam. Mi volt az, ami az első regényed megírására motivált? Mi segítette elő ezt a hatalmas változást az életedben? A Bangkok titkai volt az első kézirat, ami a kezed által született? Miként gondolsz vissza rá? 😊 Minden író életében egy fontos mérföldkő az ilyesmi, te hogyan élted meg?

Palotás Petra:
Kislánykorom óta mesélek. Akkor még csak barátnőknek, osztálytársaknak, és leginkább szóban szőttem a történeteimet. Volt, hogy hétfőtől péntekig, az ebédszünetben, naponta új részeket hozzáfűzve alakult egy szappanopera, de emlékszem olyan osztálykirándulásra is, amikor este összegyűltünk, hogy egy éppen akkor kitalált „krimimmel” zárjuk a napot. Az első, nyomtatásban megjelent könyvem, valóban a Bangkok titkai volt, ami egy szakításnak és az Ázsia iránti vonzódásomnak köszönhető. Mindig kedves marad számomra ez a regény, hiszen bár számos hibát látok benne az évek távlatából, elindított egy úton, amelyről már nincsen szándékomban letérni. 😊

2. A Bangkok titkai óta, ha jól számoltam, 12 regényed jelent meg. Hogyan látod az eddigi írói életművedet? Miképp alakult? Melyik az a műfaj, amelyben a legjobban szeretsz tevékenykedni?

Nem volt könnyű dolgom az első könyveimnél. Sokakban ott volt az előítélet, hogy tud-e valaki, aki éveken keresztül egy egészen más műfajban dolgozott, ekkorát váltani. Még most is mosolygok az olyan molyos értékeléseken, hogy „nem gondoltam volna”, hogy „mekkora meglepetés”, hogy „miért vártam ennyit…” és még sorolhatnám. Ugyanakkor nyilván van olyan is, aki első körben azért volt kíváncsi egy könyvemre, mert emlékezett rám egy számára kedves műsorból.
A kislányom születése után kezdtem el aktívan írni, de komoly egészségügyi problémák miatt néhány évre megrekedtem, az elmúlt két évben azonban mindent pótoltam és újra rengeteg energiát fektetek az alkotásba. Nagy boldogság számomra, hogy sokak örömére…

3. Épp a napokban láttam, hogy hamarosan megjelenik a Circus Monte-Carlo második, befejező része. Miért nevezhető ez az alkotás mérföldkőnek? Hogyan mutatnád be röviden, (spoiler-mentesen) az olvasóinknak?

A Circus Monte-Carlo egy nagyívű családregény, amit valós történelmi események ihlettek. A nyolcvanas évekbe és a II. világháborúba utazhatunk vissza, megismerve a vándorcirkusz különleges világát. Ez egy érzelmektől fűtött történet, ahol reményeim szerint minden korosztály megtalálja a számára fontos üzeneteket.
Egy maroknyi artistából álló társulat álma, hogy eljuthasson Monacóba, a legnagyobb, nemzetközi cirkuszfesztiválra, mindezt a vasfüggöny mögötti NDK-ból…

4. A Circus Monte-Carlo második részével együtt előrendelhető a Lélekszirmok c. novelláskötet is, melynek alcíme „Szívet melengető történetek az ezerarcú szeretetről”. Valóban manapság néha nagy szükség van arra, hogy az embereknek elmagyarázzuk, mi is az a szeretet, és hogyan működik. Mi vezérelt abban, hogy ezt a missziót magad is felvállaltad?

Nem hiszem, hogy itt tudatos felvállalásról van szó, inkább egyfajta ösztönös megélése a szépnek, az apró, hétköznapi csodáknak. Ezek az érzelemkovácsoló történetek az utcán hevernek, én csak lehajolok értük, átgyúrom őket, és a fantáziámmal egy kicsit kiszínezve, a saját szavaimmal elmesélem őket. Az Igazgyöngyök sikere nagyon hamar megmutatta, hogy az embereknek szükségük van az ilyen írásokra. Számomra pedig egy felemelő érzés, hogy a Lélekszirmokat is sokan odateszik majd a karácsonyfa alá.

5. Neked az alkotásaid közül melyik a kedvenced, és miért? 😊 Valamint az olvasók ezzel szemben (vagy ezzel egyetértésben) melyiket kedvelik a legjobban?

Nehéz erre válaszolnom.  Nagyon jó érzés, hogy több korosztályt is megszólítottak a munkáim. Talán a Szárnyaszegett Pillangók egyik idézetében rejlik a felelet:
„Ne akard tengert a hegyekkel összehasonlítani vagy az esőt a széllel. Keresd mindenben azt, ami széppé teszi, mert csakis így lelheted meg a boldogság kék madarát.”

6. Nyílt titok, hogy Németországban élsz egy ideje, csodálatos képeket osztasz meg a közösségi oldaladon, amit ezúton is köszönünk. 😊 Sokféle motiváció állhat az ember életében egy olyan döntés mögött, hogy új hazát választ. Valaki csak néhány hetet, hónapot, van, aki pedig egy egész életet tölt távol Magyarországtól. Téged mi motivált, és hogyan esett a választásod Németországra? 😊 Mik az első mondatok, amelyek eszedbe jutnak az új otthonodról, és hogyan gondolsz vissza Magyarországra?

Én soha nem akartam elköltözni Magyarországról, vagy elmenekülni, mint ahogy többen fogalmaznak manapság. Egy német férfibe szerettem bele, így csöppentem Hamburgba, a férjem szülővárosába. Már több mint tizenegy éve itt élek, de ezer szálon kötődöm Magyarországhoz. Természetesen erre az olvasótáborom is nagyon ráerősít.
Szeretek itt élni, és igen, valóban Németország lett az új otthonom, de a hazám mindig Magyarország marad. Itt szívesen idéznék a Vénasszonyok nyara c. regényemből:
„Új otthonod lehet, de új hazád sosem. Haza csak egy van, pótolhatatlan, olyan, mint a szülői szeretet.”

7. Publikálsz Németországban is esetleg német nyelvre lefordítva? Ha nem, akkor mi által hoztad meg a döntést, hogy az irodalmi tevékenységeid csak és kizárólag a magyar nyelvterületen élő olvasóknak szánod?

Több nagy tervünk van az Álomgyár kiadóval, az egyik, hogy a német olvasókkal is megismertessük a könyveimet. Remélem, hogy 2021-ben egy kicsit fellélegezhet a világ, és újra mozgékonyabbak lehetünk, minden szempontból.

8. Mik a terveid a jövőre nézve? Akár írás, akár más művészetek terén? Hogyan képzeled el, mondjuk, a következő öt évet?

Szakmai téren az írásé marad a főszerep, de igyekszem a jövőben több televíziós felkérésnek is eleget tenni, de persze maradnak a kedves hobbik, a torták díszítése, a kerámiafestés. Az életem legfontosabb része a családom, a kislányom 11 évesen egy olyan törékeny korba lépett, amikor már nem csak a babusgatásban merül ki az anyai szeretet. Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan munkát végezhetek, ahol én oszthatom be az időmet, és ha épp szüksége van rám, mellette lehetek.

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kérdésekre. További sok sikert kívánunk Neked!

Én köszönöm a megtisztelő felkérést, hasonlóan szépeket kívánok. 😊